A szellem mint a hold, holdfény-tudat
A holdvilág mindenütt látható,s nem tapad semmihez sem.Éppen így kell ellenfeled minden mozdulatára is ügyelned,hasonlóan ahhoz,ahogy a holdfény mindent beragyog,s mégsem ragd le semmihez.Idegesség,a figyelem elterelése,a félelem mint a hold elé torlódó felhőkhöz hasonlatosak.Ez az,amit a mindennapi életben is használhatunk,ez a minden eseménnyel szembeni közömbösség,a helyes cselekvés,mely ennek a nyugodt lelkiállapotnak felel meg -középpontja és lényege a japánok számára: a hara.
A szellem és akarat egysége:
A szellem felfedezheti az ellenfél gyengeségét, de ez semmit sem ér, ha nincs akarat, mely a gyengeséget kihasználná.
Általános szemlélődések a harcról:
Mint már az előzőekből kiderült, a harc és az önvédelem nem elsősorban technikai, hanem inkább pszichológiai problémák. A legjobb technika, a legkiválóbb képességek is hiábavalóak, ha az ember nem fegyelmezi önmagát. S itt még néhány megfontolás,melyek mint az előbbiek is, nem csupán a karatéra, de a párharc minden más formájára is érvényesek.Tartásunknak lazának, fesztelennek, természetesnek, és ezáltal minden lehetőségnek felkészültnek kell lennie. “Aki valóban kész, legkevésbé sem látszik felkészültnek”. Nem szabad látszania rajtunk, ámde mégis mindenre felkészültnek kell lennünk. A kardvívás régi mesterei mesélték, hogy mindennapi mozdulataikat is úgy végezték, hogy ne adjanak lehetőséget egy esetleges ütés számára.
Ez az ideális célja a harci művészetek minden tanulójának. Addig eljutni,hogy az ember a mindenre felkészült tartást önkéntelenül uralja és alkalmazza. Hogy az ember ne csak használatkor vegyen fel egy felkészülő pozíciót. Szemeinknek a partner szemeibe is kell néznie, a szem a lélek tükre. Az ember így képes az ellenfelébe látni, s annak lelki állását saját egyéni tartásával -mely a szemeken keresztül is kifejeződik – befolyásolni. Emellett, ha az ember az ellenfél szemébe néz, a lábak, a karok, stb. minden mozdulatát is a legjobban áttekintheti. Az igazi harcos nem küzdeni akar, nem gondol sem győzelemre, sem vereségre. Nem keveredik veszekedésbe, hacsak egy ártatlant nem lát veszélyben. Míg harcolni és tudatosan győzni akar, nincs a “víz szellemé”-nek birtokában. Lelke túlságosan egy irányba rögződött, s ezáltal nem szabad, mindenre kész.